Gönc ősidők óta lakott hely. Az első írásos emlék a településről 1219-ből származik. Aba Amadé nádor Göncön rendezte be székhelyét, ahol saját udvart tartott és várat építtetett, amelynek a romjai jelenleg is láthatóak. A pálosok a XIV. század végén kezdték építeni a kolostorukat, falai a mai napig állnak.  A város évszázadokon keresztül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok és a lengyel só kereskedelmében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 136,6 literes gönci hordó, ami a mai napig az Tokaji aszú készítésének mértékegysége. Károlyi Gáspár Göncön készítette el az első teljes magyar bibliafordítást.  Az oppidumot, azaz a mezővárosi címet a XV. század elején nyerte el a város, mely alapján évente 5 alkalommal él a vásártartási jogával. Gönc, Abaúj híres gyümölcsének a kajszinak a hazája. A gönci barack páratlan íze, illata, zamata mindenki által elismert. A legfinomabb baracklekvár és barackpálinka szintén Göncön készül. Két múzeum várja az idelátogatókat, a Huszita ház és a Bibliamúzeum. A Gönc környéki erdők jó levegője, az érintetlen természet, a csodás panoráma nagyszerű lehetőséget kínál a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak a feltöltődésre.